Miért kössek lakástakarékpénztári szerződést?

Takács András vagyok és egy klasszikus családmodellben élek. Két gyönyörű kiskorú gyermekem van, szerető feleségem, hitelem, személygépkocsim és egy saját lakásom, melyet nem ártana nagyobbra cserélnem, de azért elférünk. Fizetésem elegendő, hogy eltartsam a családomat, és a feleségem jövedelme is biztosít némi extrát. Valójában kimerítem a középréteg fogalmát. Nem gondolkodnék tehát abban, hogy egyéb kiadásokat vegyek a nyakamba. Nemrégiben találkoztam egy pénzügyi tanácsadóval, aki elmondta, hogy érdemes lenne félretennem egy kis pénzt lakástakarék megtakarításban.

Elmondta, hogy a Magyar állam évente 30%-l maximum 72.000 Ft-l támogatná megtakarításomat. Ezt vonzónak találom, de köszönöm jól megvagyok, és nem tudom, hogy miért vegyek el a családi költségvetésből, mondjuk havonta 20.000 Ft-t melyet szerződésben rögzített formában, kötelezően befizetek, mint egy hitel-törlesztő részletet. Amennyiben pénzre van szükségem, hát elmegyek egy bankba, és felveszek még hitelt, azt rögtön megkapom, azzal rögtön tudok számolni, és nincsen szükségem, évekig takarékoskodni, azért hogy majd 4-10 év múlva vegyek valamit lakáscéllal. A mai hitelek költségei már nem magasak, igen is ezt választom.

A tanácsadó elmosolyodott, azt mondta, hogy nem akar meggyőzni, csak néhány dolgot szeretne elmondani. Amikor hitelt veszünk fel, akkor kamatot fizetünk a hitel felvételének pillanatától, annak visszafizetésének pillanatáig. Amikor nyitunk egy lakáskasszát, akkor pedig pénzt kapunk, minden félretett Forintunk után, ráadásul igen magas hozammal számolhatunk.

Amennyiben tudjuk, hogy van egy lakáscélunk majd valamikor a közeli, vagy távoli jövőben, igazán lehetünk annyira előrelátóak, hogy előtakarékoskodjunk, mert minél kevesebb a hitelünk mértéke, annál kevesebbet fogunk visszafizetni, így jó esetben milliókat spórolhatunk egy lakáskasszával.

Nem is beszélve arról, hogy az én hitelembe is beletörleszthetem a lakástakarék-megtakarításomat, így a kamattal szemben, amit fizetek, az állami támogatás,és a saját megtakarításom áll, így vagy a hitelem futamidejét tudom csökkenteni, vagy a törlesztő részletem mértékét.

Van továbbá két gyermek, akinek a jövőjéről lehetőségünkhöz képest érdemes gondoskodni, hiszen így is úgy is segítséget fognak kérni és akkor jobban járunk, ha van egy lakástakarékunk, amit oda adhatunk nekik, mintha újra a nehezen tehermentesített házunkat kell újra behiteleznünk, hogy pénzt tudjunk nekik biztosítani az életkezdésükhöz.

Nem beszélve arról, hogy a bankok akkor adnak jelzálog alapon hitelt, ha van saját erő, mely a megvásárlandó ingatlan minimum 20%-a.

Most éppen ezeken a mondatokon rágódom, elmondtam a feleségemnek, aki azóta unszol, hogy kössem már meg a lakástakarékpénztár szerződést. Igen, én is hajlok ebbe az irányba, de mi lesz az életszínvonalammal? Évekig spóroljak, gyűjtögessek, és nem látom a végét, hát azért írtam most ezt le, mert nekem a most a fontos, vagy mégsem?